A Bakonyi Vadászkürt Egylet kürtjátékával kezdődött a Múzeumi Szabadegyetem december 11-i rendezvénye, amelyen Kákonyi Anna történész muzeológus a bakonyi vadászat történetéről tartott előadást.
A Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum oktatóterme ismét megtelt a program idejére, a bérletes szabadegyetem-hallgatók mellett számos új vendég látogatott el az eseményre. Mindez nem meglepő, hiszen Kákonyi Anna muzeológus érdekes témát taglalt a délután folyamán – a bakonyi vadászat történetét tekintette végig a középkori szentgáli királyi vadászoktól kezdve egészen a Kádár-korszakig.
A rendkívül alapos és részletes előadás során szó esett a Bakony kiemelkedően gazdag vadállományáról, a középkori vadászati szokásokról (pl. 1504 után vált nemesi joggá a vadászat), a Szentgál faluban élők kiváltságairól (Károly Róbert 1328-as szabadalomlevele szerint a szentgáliak földje nem adományozható el, fölöttük csak a király bíráskodhat és vaddal adóznak), valamint a királyi vadászatok menetéről.
Kákonyi Anna kiemelte az uradalmak megszervezése (18. század) után bekövetkező változásokat, a Zichy, Esterházy és Nádasdy családok révén kialakuló tudatos vadgazdálkodást, valamint azt is, hogy a szervezett vadászatok társasági eseményként a nemesi elit egyik legkedveltebb érintkezési formája közé tartoztak. A II. világháború után az egykori uradalmak erdőbirtokait államosították, az elkobzott területek egy részét újonnan megalakuló vadásztársaságoknak adták bérbe, a szocialista hatalom új elitjének tagjai pedig a vadászok sorába léptek. Érdekességként említette az előadó, hogy a „munkáshatalmi ideológia” ellenére az új „urak” a régi vadászok szakértelmét nem tudták nélkülözni: 1949-ben vadászati alkalmazott volt Kittenberger Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond és gróf Esterházy László is.
Az előadás végeztével a hallgatóság közül többen is hozzászóltak a témához, és kellemes hangulatú közös beszélgetéssel zárult az esemény.