A Veszprém megyei Vadászkamara a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központban tartotta meg a Vadászkamarai Esték rendezvénysorozat soron következő összejövetelét. Az eseményen az ember közelében élő vad problematikájával foglalkoztak. Az eseményről készült videó megtekinthető ide kattintva!
A Veszprém megyei Vadászkamara nem először keres megoldást, vagy megoldási javaslatot az egyre égetőbb problémára, emlékeztette a Vadászkamarai Esték rendezvénysorozat résztvevőit Pap Gyula, kamarai elnök. Ennek érdekében már tavaly, a hatóságok, a vadásztársaságok bevonásával vadgazdálkodási fórumot szerveztek. Mivel a probléma nem oldódott meg, a mostani balatonalmádi rendezvényre azért volt szükség, mert az idegenforgalmi szezon kezdetén már nagyon nagy lesz a nyomás a vadgazdálkodókon. Kifejtette, a kamara minden megoldáshoz partner. Lépni kell, méghozzá: most!
Fotó: Gyurom János További fotókért kattintson a képre!
Dr. Heltai Miklós, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgató-helyettese úgy kezdte előadását, hogy a biológiai változatosság, a természetes élőhelyek minősége folyamatosan csökken. Sok faj kipusztul, amelyik képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, fennmarad, akár úgy is, hogy az ember közvetlen környezet válik az élőhelyévé. Ez persze hosszú folyamat, de már ma tetten érhető. Az ember közvetlen környezetében megtelepedett fajok közül 20-30 olyan is van, amelyik riadalmat vagy kárt okoz. Szerinte éppen ezért ma már városi vadgazdálkodásról is kell, lehet beszélni.
A változások érzékeltetésére megemlítette a feketerigót, amely olyannyira jól érzi magát a városi parkokban, hogy ott fészkel, és már télen sem vándorol el onnan. Aztán ott a harkály, amelyik például rendszeresen megkezdi a házak külső hőszigetelését, ennek okaként többet is megjelöltek a kutatók. A galambok foszfortartalmú savas ürüléke szintén hihetetlen károkat okoz. A gerincesek közül egyre több a nyest, amely a gépkocsik műanyagjainak a szétrágásával okoz jelentős károkat. Ahol fekete, csigaszerű ürülékkel találkozik a gazda, ott a nyest bizonyosan jelen van! Korábban a róka csak akkor fordult elő lakott területen, ha veszett volt, ma mindennapos vendég, miközben veszettségről már nem beszélhetünk, köszönhetően a hatékony immunizálásnak.
Az eltelt 2-3 évben a vaddisznó is megjelent a belterületeken, nem kis riadalmat keltve. És a károkozása is nagymérvű. Ott vannak a Balaton parti településeken éppen úgy, mint Salgótarjánban, vagy Budapesten. Ennek oka lehet az állomány nagymérvű túlszaporodása is.
A jog egyelőre nem tudja megnyugtató módon kezelni ezeket a konfliktusokat. Míg egy patkányt az ember agyonüt, de mit tehet egy károkozó védett állattal? A nem védett állat belterületen való kilövése pedig olyan problémákat vet fel, amit senki nem vállal fel.
Dr. Bilonka Béla ügyvéd, sportvadász a belterületi vadkárok értelmezéséről tájékoztatott. Ő is úgy fogalmazott, hogy a vadászati törvény a belterületen megjelent vad által okozott károkról nem beszél! Erre a polgári törvénykönyv paragrafusai az irányadóak, de ez sem teremt tiszta helyzetet. Tudni kell, a belterület nem minősül a vadászterület részének, ezért a vadgazdálkodó nem vonható felelősségre az itt okozott vadkárokért, mi több, nem is minősül vadkárnak, csak simán kárnak. Kifejtette, mivel az elmúlt években ez a probléma akuttá vált, egyre erőteljesebb az igény a jogi szabályozásra. A vadászati törvény tervezett módosításában talán erre is a találnak válaszokat a jogalkotók.
Az igen jó hangulatú fórum a végére élénk eszmecserébe torkollott, ahol nagyon sokan hozzászóltak, kérdésekkel, javaslatokkal álltak elő. Látszott, a probléma egyre égetőbb, a megoldásra pedig mindenki nyitott. Amíg nem lesz más fegyver a kezükben, addig a golyó az egyetlen ellenszer – vélekedett Pap Gyula.