A Veszprém Megyei Vadászkamara által szervezett Vadászkamarai esték rendezvénysorozat keretében Bakonybélben aktuális állategészségügyi kérdésekről adott tájékoztatást dr. Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Nógrád megyében 2007. eleje óta van megállapított sertéspestis betegség, Pest megye bizonyos területein ugyanaz év decembere óta zajlik a járvány. Az állategészségügyi hatóság szigorú és hathatós intézkedéseket vezetett be, a fertőzött területeken kívül Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye bizonyos területei is vadászati korlátozás alá kerültek.
Mostanáig 262 eset fordult elő hazánkban. 2010-ben már nem volt sertéspestises eset, ami igen komoly eredménynek számít! A vírus továbbterjedését sikerült megakadályozni. Ha a jelenlegi helyzet nem változik és az unió illetékes bizottsága jóváhagyja, jövő tavasztól a korlátozások feloldására lehet számítani Heves és Borsod megyében. Nógrád megye helyzetét jövő tavasszal értékelik újra. A Pest megyei utolsó gócokban egy-másfél éven belül ugyancsak eltűnhet a vírus, s akkor az egész ország ismét mentessé válik.
A veszettség ugyancsak bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Rendelet alapján – ősszel és tavasszal – csalétekkel történik a vakcinázás, ami megelőzési célokat szolgál. 2008. január 1-től az ország nagy része, így Veszprém megye is mentes a veszettségtől. A továbbiakban vakcinázás csak ott folyik, ahol fennáll a kockázat veszélye, vagyis az ország déli és a keleti határszélén.
Dr. Bognár Lajos leszögezte, monitoring az egész országban folyik, száz négyzetkilométerenként négy róka kilövése kötelező! Valamennyi természetellenesen viselkedő rókát, vadon élő emlősállatot, jármű által elgázolt-, ismeretlen okból elhullott rókatetem tényét jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak!
A vadászok örökzöld témája a vadkísérő jegy. Ezzel kapcsolatban elmondta, ahhoz, hogy a vadat értékesíteni lehessen, megfelelő módon nyomon kell tudni követni, ezt a célt szolgálja a vadkísérő jegy. A jelenlegi hatályos formátum se a vadászok, sem pedig a hatóság tetszését nem nyerte el, ezért módosítják. Jövő évben megváltozik az azonosítási rendszer, ehhez előbb rendeletmódosításra van szükség. A tervezet szerint a vadra mindössze egy fizikai azonosító (plomba) kerül, a húst pedig egy dokumentum kíséri. A nyomon követhetőséget az eladónak, a vevőnek a továbbiakban is biztosítania kell!
Igen sok feladat áll a vadásztársadalom előtt, ezt vette számba Szabó Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati osztályvezetője. Elmondta, a jelenleg hatályos vadászati törvény nagyon sok lehetőséget ad a vadász vegzálására, amin változtatni, kell, oly módon, hogy rendelet polgárbarát legyen. A vadászati törvény módosítását a jövő év első felére már sikerült a kormányprogramba illeszteni, ekkor lehet a fennálló anomáliákat rendezni. A vadásztársadalom 50-60 ezret számláló fegyelmezett csapat, amely közös életformát gyakorol.
A természetvédelemmel soros együttmőködésben dolgoznak. Megemlítette, a természetvédő ne védje a vadat a vadásztól, mint ahogy az erdőt sem kell védeni az erdésztől. A vadászok már akkor védték a természetet, az élőhelyet, amikor természetvédelemről még nem is beszéltünk. Ugyanakkor túlszaporodott a nagyvadlétszám, a kvóták meghatározására a jövőben is szükség lesz.
A Vadgazdálkodási Alap kiürült, a tízmilliárddal szemben mindössze tízmillió forintra van benne. Ez arra nem elég, hogy az országos adattárat működtetni lehessen, aminek a költsége évi 21 millió forint. A helyzet azért szomorú, mert ez biztosított (volna) pályázati lehetőségeket vadásztársaságok számára.
Kifejtette, Nemzeti Vadászati Stratégia megalkotását kezdeményezik, amit tavasszal egyeztetni fognak a vadászkamarákkal is. Szerinte példaértékű a Veszprém Megyei Vadászkamara tevékenysége, országos szinten is elismerésre méltó. Nem véletlen, hogy elsőként Veszprém megyében vettek részt ilyen vadászati fórumon.
Mire a vadhús a tányérba kerül, hosszú folyamaton megy keresztül, kezdve a vadgazdálkodótól a feldolgozón át a szakácsig, fejtette ki Csehkis Imre, Vadex vadfeldolgozási ágazati igazgató. Szerinte ebben a legfontosabb láncszem a vadfeldolgozó, ugyanis ott történik a legfeltűnőbb változás. Persze ezt a vadászok vitatják, szerintük ugyanis a vad a meglövéséig első osztályú áru, ami után a jön, azzal csak rontani lehet rajta.
Az Európai Unió tagországaihoz képest nálunk magasabbak a húsvizsgálati-, és járulékos állatorvosi vizsgálatok költségei. Az elejtett vad jelölése, kezelése, forgalomba hozatala meglehetősen bonyolult, komoly erőt igényel ezek betartása.
A vadhús az egyik legsokrétűbben feldolgozható húsfajta. Rendkívül jók az összetevői, a csirkehúsnál is magasabb a fehérjetartalma, ami 25 százalékos, kiválóan magas az élvezeti értéke, ízadó-kivonatokban rendkívül gazdag, romlása lassabb, mint a háziállatoké, mindemellett antiobakteriális anyagokat mutattak ki benne. A vadhús bio jellegő termék.
A magyar vadállomány, vadgazdálkodás világhírű, Európa szerte szeretik a magyar vadhúst. Az utóbbi évek átlagában hazánkban 8800-9900 tonna vad kerül terítékre évente, amiből több, mint 8000 tonna a nagyvad. Ennek fele export, 40 százaléka vadászrész (saját felhasználás, vagy helyi felhasználás), a többi feketekereskedelemben kerül forgalomba.
A magyarországi húsfogyasztás 70 kilogramm évente, a vadhúsfogyasztás ennek csak a töredéke. Nyugat-Európában fejenként és évente 0,7 kilogramm vadhúst esznek, nálunk ez az érték alulról súrolja a 0,4 kilogrammot. Ezen jó lenne változtatni.