06-88-422-298 veszprem@omvk.hu

2013. november 8-10. Ritka vadászati esemény zajlott le az elmúlt hét egészét átölelően Veszprém-, Zala-, Somogy- és Vas megye erdeiben. A keszthelyi Helikon Szálló központtal került  megrendezésre a 33. Nemzetközi Véreb Fővizsga, ahol az  alapító 4 ország (Németország, Magyarország, Ausztria és Svájc) részvételén túl további hét környező ország (Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Olaszország, Franciaország, Norvégia) vérebesei találkoztak, hogy képviseletükben bemutassák, milyen színvonalat jelentenek a nemzetközi vérebtenyésztés terén.

Fotó: Gyurom János További fotókért kattintson a képre!

A szakavatott vadászokon kívül kevesen tudják mit is takar ez a bizonyos elnevezés, hogy „véreb”. Az átlagember általában gyilkos természetű goromba kutyára gondol, pedig erről szó sincs. A két vadászkutya fajta, a nagyobb testű hannoveri véreb és kisebb testű rokona, a bajor véreb békés, inkább félénk természetű kutyák, melyeket olyan kivételes szaglóképességgel áldott meg a teremtő, hogy egy adott nyomot még 20 óra múlva is képesek nagy biztonsággal követni. Ezt a rendkívüli képességet ismerték fel anno a vadászok és használták fel a sebzett nagyvad felkutatására, hogy aztán minél előbb megszabadíthassák kínjaitól a szerencsétlenül járt nagyvadat, ezzel együtt értéket is mentve a vadgazdálkodónak. Az ilyen fővizsgákra azért van nagy szükség, hogy a szakemberek előtt mérhető legyen az a vérebállomány, melyek alapjai lehetnek egy adott genetikai bázisnak.

Megyénk két erdőgazdasága a Bakonyerdő Zrt. és a Verga Zrt. oroszlánrészt vállalt a rendezés lebonyolításában, ami azt jelenti, hogy az ez időre tervezett terelő vadászataikkal lehetőséget biztosítottak az ilyenkor óhatatlanul előforduló sebzések kidolgozására. Ahhoz, hogy a fővizsgára jelentkezett 12 véreb munkához jusson a környező megyék erdőgazdaságai is kellettek, így kellő munka adódott, aminek nyomán végezetül megnyugtató végeredmény születhetett. Megfigyelőként a Veszprém Megyei Vadászkamara is képviselte magát, Pap Gyula kamarai elnök mellett a kynológiai bizottság elnöke, Maróti Béla, aki közismerten vérebes szakember, a munkák során bíróként is közreműködött.

A versenyszerű fővizsgán 204. ponttal I. díjas minősítést szerzett és ezzel megnyerte a versenyt: Bary Lenny Akkord bajor véreb, vezette lengyel színekben Krzysztof Szafranszky. Őket a csehek, majd a németek követték hannoveri vérebekkel. Sajnálatos módon a magyar színeket képviselő Pukánszky Zoltán Stamesz nevű kutyájának olyan munkát sorsoltak, ami megkereshetetlen volt a sebzés gyengesége miatt.

A vasárnap esti záróeseményen nehéz sóhajok és örömmel teli érzések szálltak az égbe a terítéken fekvő gímszarvast sejtelmesen megvilágító máglyák füstjével Találkozás két év múlva Németországban. Magyarország, a megszokott ütemezés szerint, 10 év múlva kap ismét rendezési lehetőséget.

 

(balról jobbra) Nyúl András vezetőbíró, Wolfgang Reiter az osztrák véreb klub elnöke, Georg Volkwarts, a Nemzetközi Véreb Szövetség tiszteletbeli elnöke, Varga László a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója, ifj. Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója, Tengerdi Győző, a HM Verga Zrt. vezérigazgatója, Schweighoffer Ottó, a Magyar Fejlesztési Bank képviselője, Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke

svájci vérebvezető II. díjas munkával az 5. helyezést érte el

 

A nemzetközi bírói csoport közepén a magyar bíró, Maróti Béla

 

Terítéken a mellső lábán sérült gímborjú. Vizi Norbi kürtszava búcsúztatta a vadat és az eredményes, nehéz napot. A német, svájci és szlovén bírók mellett a Bakonyerdő Zrt. vadászati osztály vezetője, Korn Ignác és Maróti Béla bíró, a veszprémi vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke, a Magyar Vérebegylet területi elnöke

 

Erdőn, mezőn, vadvizeken át, a sebzett csapáján, ha kell végkimerülésig

Jelképes teríték vasárnap este

 

Pukánszky Zoltán, a Magyar Vérebegylet képviseletében, Stamesz nevű hannoveri vérebével két napig dolgoztak egy nagyon gyengén sérült Gímszarvas csapos bika nyomán. A két nap alatt megtett közel négy kilométeren alig találtak némi találati jelet és a vadat sem érték utol, mely egyszer sem feküdt el